A kistérségi társulás – amely Zala megye déli részén látható, a Nagykanizsai Statisztikai Körzethez tartozó településeket foglalja magában – 2004.június 28-án alakult meg 48 település részvételével. A megalakulásról Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Miháld, Nagybakónak,Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Pötréte, Sand, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentjakab, Zalaújlak települések voltak tagjai.
 

2007-ben e települések értékeinek bemutatására, identitásának erősítésére KÖZKINCS pályázati forrást nyert a kistérség, melyből a www.nagykaron megvalósulhatott a KÖZKINCS II - KISTÉRSÉGI KAPUK. ÉRTÉKEINK - KÖZKINCS című honlaptartalom és az ehhez kapcsolódó településenkénti ÉRTÉKEINK megnevezésű honlaptartalmak.

2008-ban részben e nagy településszámú kistérségből alakult ki a jelenlegi
- nagykanizsai kistérség: Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelsesziget, Hahót, Homokomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrécse, Nemespátró, Pölöskefő, Rigyác, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalaszentbalázs,
- a zalakarosi kistérség: Balatonmagyaród, Galambok, Garabonc, Gelse, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pat, Sand, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentjakab, Zalaújlak ) és
- a pacsai kistérség: Alsórajk, Felsőrajk, Pötréte . A KÖZKINCS program megvalósítása így már három kistérséget is érintett.

A Nagykanizsai kistérség több szempontból is ideális helyzetű kistérség: több olyan ismérvvel rendelkezik, melyek egyedivé teszik – tehetik – a megye kistérségein belül.
Míg Zala megye egészére a városhiányosság és a városok egyenetlen eloszlása jellemző, addig a Nagykanizsai kistérségben két város is található, Nagykanizsa megyei jogú város és Zalakaros. Ugyanakkor a térség kimondottan aprófalvas jellegét tükrözi, hogy a települések több mint fele 500 lelkesnél kisebb. Ez a kettősség – a két város ugyanakkor az aprófalvas jelleg – tükröződik vissza a kistérség földrajzi – gazdasági – társadalmi jellemzőiben is. Egyik oldalon a térség, mint az É-D és K-NY irányú közlekedési csomópont jelenik meg, ugyanakkor zsáktelepülések, a főútvonalakon kívül eső területek infrastrukturális elmaradottsága jellemző a mérleg másik felén. Virágzó idegenforgalom a térség egyik felében – szálláshelyek és programok hiánya miatt idegenforgalmi alulkínálat a térség belső periférián.

Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél Dunántúlt összekötő szerepe. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhely, a Balaton és a határ főutakon történő elérhetősége az M7 és 74-es főutakon, a majdan megépülő M7-es autópályán, melyek kiemelt fontosságúak a kistérség és az egész nyugat-dunántúli régió számára. Az M7 autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, mely közvetlen összeköttetést hivatott biztosítani az Adriai-tenger és a kelet európai országok között. Az elképzelések szerint várhatóan 2009-re megépül az M9 gyorsforgalmi út is, mely az ország déli határain fekvő megyéket fűzi fel, megteremtve ezzel együtt a régió É-D irányú átjárhatóságát is.

A kistérség nemzetközi logisztikai szerepét erősíti az a tény, hogy itt található a megye egyetlen vasúti határátkelő helye is, Murakeresztút – Kotoriba és Zala megyében található a négy repülőtér közül kettő a térségben (a nagykanizsa - bajcsai és a zalakarosi nem nyilvános fel és leszállóhelyek), egy pedig közvetlen közelében (sármelléki nyilvános nemzetközi repülőtér) helyezkedik el, mely az ország legnagyobb forgalmú vidéki reptere.

A térség idegenforgalma elsősorban vonzó, érintetlen természeti környezetére, másrészt termálvíz forrására alapul napjainkban. Az egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakció a nemzetközi hírű zalakarosi gyógyfürdő-komlexum, mely folyamatosan magával hozta/hozza a településen és vele közvetlen határos településeken a vendéglátó egységek és szálláshelyek számának növekedését. Tiszta levegőjű, érintetlen természete sok turistát vonz a térségben található Kis-Balatonhoz is. Nagykanizsa elsősorban történelmi emlékei miatt jelent turisztikai vonzerőt.
A térség idegenforgalmának fejlesztése számos egyéb lehetőséget is magában hordoz:
A borturizmus és gasztronómia, a vadászturizmus, a falusi turizmus, horgász-, lovas-, és kerékpáros turizmus fejlesztési lehetőségei a kistérség adottságai alapján mind valós lehetőségek.
A térség adottságai alapozva és figyelembe véve a helyi kistérség jövőére vonatkozó elképzeléseit a kistérség jövőképe az alábbiak szerint fogalmazódott meg: A Nagykanizsai Többcélú Kistérség az Adriai tenger hazai „kapuja”. A kistérség az É-D és K-NY fejlesztési tengely gazdasági-innovációs pólusává válik, logisztikai kereskedelem, valamint nemzetközi idegenforgalmi központokkal, tartamosan és széles körűen felhasznált természeti erőforrásokkal.
E jövőkép elérése érdekében a kistérség az alábbi általános célokat fogalmazza meg:
-A térség életszínvonalának növelése a foglalkoztatás növelése, az elvándorlás megállítása és a megújulásra kész helyi közösségek révén.
-A helyi természetes erőforrások tartamos hasznosítása a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, az agrárgazdaság hagyományira alapozva.
-Természeti és épített értékeken alapuló turisztikai potenciál növelése.
-Kistérségen belüli társadalmi gazdasági kohézió kialakítása.
-Helyi innovatív gazdaság megerősítése, a térség gazdasági pozíciójának, versenyképességének megőrzése.

A többcélú társulás a Társulási Megállapodásában a közszolgáltatások terén az alábbi feladatok térségi szintű ellátását fogalmazza meg célkitűzésként: -közoktatás, - szociális ellátás, - belső ellenőrzés, - mozgókönyvtári ellátás, - területfejlesztés.
A társulás ezen feladatai ellátásához a normatív állami támogatás igénybevétele mellett széleskörű pályázati tevékenységet folytat. A társulás elsődleges partnerei a kistérség települései, amelyekkel egyre bővülő erősödő kapcsolati rendszer kialakítására törekszik a feladatellátás terén. A többcélú társulás jó kapcsolatot tart fenn Zala megyei többcélú társulásokkal, ápolja kapcsolatait a települési, városi, megyei és régiós szervezetekkel, kamarákkal, civil szerveződésekkel. Kapcsolatok kiépítésére törekszik az ágazati minisztériumokkal, és hangsúlyosnak tartja a médiákkal való folyamatos párbeszédet.