Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



NAGYKANIZSAI KISTÉRSÉG
TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

Nagykanizsai kistérség települési önkormányzati képviselő-testületei – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés h) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdése (Ötv.) , a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a (Ttv.), valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.), valamint a 2004. évi CVII. Törvény (Tkt.) 1.§ (1) bekezdése szerint többcélú kistérségi társulást hoznak létre.
A 2004. évi CVII. törvény (Tkt.) szerint megalakuló többcélú kistérségi társulása az Áht. 11§ (2) a) pontja szerint általános jogutódja a költségvetési szervként működő és e társulás megalakulásával egyidejűleg megszűnő Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásának.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoznak létre.
A többcélú kistérségi társulást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága veszi törzskönyvi nyilvántartásba.
A többcélú kistérségi társulás határozatlan időre jön létre. A társult önkormányzatok vállalják, hogy a társulásból 2007. december 31. napjáig nem lépnek ki.
A kistérséget alkotó települési önkormányzatok felsorolását – a társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát, valamint a többcélú kistérségi társulás lakosságszámát – a Megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza.
1. A Többcélú Társulás neve: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: Többcélú Társulás)
2. A Többcélú Társulás
Székhelye: Nagykanizsa város
8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 5.
Képviselője: a társulás elnöke
Pecsétje: körpecsét, a köriratban a társulás neve olvasható, középen a címerrel
3. A Többcélú Társulás akkor tekintendő megalakultnak, ha a kistérséget alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodást jóváhagyják.
A Tanács elnöke a megalakulást követő 15 napon belül megküldi a társulási megállapodást a megyei közigazgatási hivatalnak.
A társulási megállapodást a társulás tagjai szükség szerint módosítják, a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják.
4. A Többcélú Társulás működési területe: a kistérséget alkotó - a 1. számú mellékletben feltüntetett - települési önkormányzatok közigazgatási területe.
5. A Többcélú Társulás önálló jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A költségvetési szerv alapításáról a Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei Alapító Okiratban rendelkeznek.
6. A társulás felügyelete, ellenőrzése, beszámolási kötelezettség
A Többcélú Társulás alapító és felügyeleti szerve a hozzá tartozó települési önkormányzatok képviselő-testülete.
A tagtelepülési önkormányzatot a társulásban a település polgármestere képviseli.
A települési önkormányzatot képviselő polgármester saját tevékenységéről és a Többcélú Társulás intézkedéseiről, döntéseiről évente köteles beszámolni, tájékoztatást adni képviselőtestülete részére.
A Társulás minden év március 31-ig írásos értékelést készít munkájáról a társult önkormányzatok részére.
A társult önkormányzatoknak mindenkor joga a Társulástól információt kérni és előre egyeztetett időpontban az iratokba betekintést nyerni.
7. A társulás tagsági nyilvántartása:
A társulás tagjairól, képviseletéről, a feladatellátásról, a pénzügyi hozzájárulásról külön nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartás tartalmazza:
- a települési önkormányzat megnevezését, képviselője nevét;
- a belépés, a csatlakozás időpontját;
- a térségi feladatellátást, az ágazati feladatellátást;
- a szavazati jogosultságot;
- a pénzügyi hozzájárulást.
A nyilvántartás felfektetése és vezetése a munkaszervezet feladatát képezi.
II.
A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS CÉLJA, FUNKCIÓJA ÉS FELADATRENDSZERE
1. A Többcélú Társulás célja, hogy
- szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének;
- az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás);
- egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, ellátása (ágazati feladatellátás);
- a térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása, intézményfenntartás;
- a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, a térség területének összehangolt fejlesztése;
- közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátása;
- térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása;
- intézmények létrehozása és közös fenntartása.
A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a társulási megállapodásban, valamint külön megállapodásokban rögzített feladatellátást, közszolgáltatást, közigazgatási szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet.
2. Többcélú Társulás funkciói:
A Többcélú Társulás önkéntes alapon hármas funkciót láthat el:
- önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése,
- államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása,
- térségfejlesztés:
- területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése; (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása);
- településfejlesztés összehangolása.
A társulás kötelezettséget vállal arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat – legalább a 2007. december 31-ig – az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, kilépés, vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják.
A Többcélú Társulás területfejlesztési feladatkörében ellátja a külön törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket. Különös tekintettel a következő területfejlesztési feladatok ellátására:
- Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait;
- Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;
- A kistérségi területfejlesztési program figyelembe vételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel;
- Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására;
- Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;
- Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;
- Koordinálja a kistérségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;
- A kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;
- Folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
- Vállalja, hogy a Társulás a kistérség területfejlesztési koncepciója, a központi és regionális pályázatok véleményezése, valamint saját kistérségi programjainak finanszírozása érdekében kötendő megállapodások ügyében minősített többséggel dönt;
- megfogalmazza és képviseli a települések közös érdekeit;
- az infrastrukturális beruházások és fejlesztések összehangolása a közös érdek alapján (telefon, víz, szennyvíz, út, kerékpárút, környezetvédelem, hulladékszállítás-, elhelyezés-, kezelés);
- a termelő infrastruktúra fejlesztésének, a vállalkozások közös támogatásának kidolgozása;
- foglalkoztatási lehetőségek, gondok, a szociális feszültségek kezelésének összehangolása;
- a térség természeti kincseinek feltárása, az idegenforgalmi kínálat számbavétele, (falusi turizmus, sporthorgászat, vadászat);
- a térségi érdekek hatékonyabb ellátása céljából ún. „Területfejlesztési Alap” létrehozása;
- a nemzetközi kapcsolatok összehangolása;
A társulás területfejlesztési feladatkörében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szabályait kell alkalmazni.
III.
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRELLÁTÁS
1. A Többcélú Társuláshoz tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes feladataikat a társulás útján látják el, egyes hatásköreiket a társulásra ruházhatják, a társulás által ellátott feladatok megvalósításához hozzájárulnak.
1.1. A feladattelepítés elve: a szakmai színvonal, a minőség, az eredményesség, a hatékonyság, az, hogy kiegyenlített, azonos közszolgáltatásokhoz juttassa, és kiszolgálja a térség lakosságát.
1.2. A Többcélú Társulás ellátja jelen társulási megállapodásban rögzített feladat- és hatásköröket. (térségi feladatok, térségi feladatellátás).
1.3. A Többcélú Társulás ellátja a hozzá tartozó települési önkormányzat képviselő-testülete által átruházott feladat- és hatásköröket. (ágazati, fakultatív feladatok, átruházott feladatellátás).
A települési önkormányzat képviselő-testülete egyes ágazati feladatainak ellátására külön megállapodást köthet a Többcélú Társulással, valamint az érintett települési önkormányzat képviselő-testületével.
Az átruházott feladat- és hatáskör törvény eltérő rendelkezése hiányában tovább nem ruházható.
1.4. A Többcélú Társulás köteles ellátni a törvény által közvetlenül hozzá telepített önkormányzati feladat- és hatásköröket. (kötelező feladatellátás)
2. A Többcélú Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőit.
A kinevezési jogkört a Tanács, az egyéb munkáltatói jogkört a Tanács elnöke gyakorolja.
A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkör tartalmára az Ötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
3. A Többcélú Társulás egyes feladatait a térségközpont önkormányzat, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vagy a társulás más tagja intézménye útján látja el.
A feladatellátásról a települési önkormányzatok képviselő-testületei a Többcélú Társulással, valamint az érintett települési önkormányzat képviselő-testületével külön megállapodást köt.
A megállapodásban meg kell jelölni, hogy a társulás feladatát mely intézmény látja el.
4. A feladatellátás módja:
A Többcélú Társulás a feladatait többféle módon láthatja el:
- társulás útján (többcélú társulási megállapodás keretében, külön társulási megállapodás keretében) (igazgatási társulás, hatósági igazgatási társulás, intézményfenntartó társulás);
- saját intézmény útján;
- települési intézmény útján;
- ellátási szerződés;
- feladat ellátási szerződés;
- közszolgáltatási szerződés;
- vállalkozási szerződés;
- települési polgármesteri hivatala útján;
- valamint egyéb módon.
5. Feladatellátás rendszere:
A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei határozatba foglalják, hogy mely feladat- és hatáskör ellátására társulnak, adnak megbízást, amely pénzügyi hozzájárulással jár, és melyet megállapodásban rögzítenek.
a.) Térségi feladatellátás: A területfejlesztési feladatok közös ellátása, szervezése valamennyi a nagykanizsai kistérséghez tartozó (1. számú melléklet szerinti) önkormányzat részvételével. A Társulás a térség egészére kiterjedően gondoskodik a jelen megállapodásban meghatározott térségi területfejlesztési feladatok ellátásáról.
b.) Ágazati feladatellátás (Jelen társulási, valamint külön megállapodás keretében egyes a kistérségbe tartozó település önkormányzatok által átruházott feladatellátás.) A többcélú társulás a térség nagyobb részére egyes települési önkormányzatokra kiterjedően gondoskodik – az önkormányzatok és a többcélú társulás között létrejött – megállapodásba foglalt feladatellátásról.
6. A többcélú társulás keretében ellátandó feladatok3:
6.1. Közoktatási feladatok
Közoktatási intézményi feladatok:
Ennek keretében gondoskodik a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról.
A közoktatási intézményi feladatok ellátása történhet úgy, hogy az intézmények fenntartásáról
· a Társulás,
· az intézményi társulások (mikro-körzeti társulások)
· a Társulásban részt vevő települési önkormányzatok önállóan gondoskodnak.
Pedagógiai szakszolgálati tevékenység:
Ennek keretében gondoskodik a közoktatási törvény 34. §-ában megjelölt szakszolgálati feladatok közül a
- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
- fejlesztő felkészítés; konduktív pedagógia
- nevelési tanácsadás;
- logopédiai ellátás;
- gyógytestnevelés ellátásáról.
A feladatot a Nagykanizsa Megyei Jogú Város által fenntartott Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola, valamint Nevelési Tanácsadó közreműködésével az e tárgyú megállapodásban foglalt tartalommal látja el.
A Társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartói- irányítási feladataival összefüggésben:
a) javaslatot készít a térség demográfiai adatai alapján a tanulócsoportok számára és létszámára
b) segíti a közoktatási megállapodások előkészítését,
c) a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást,
d) koordinálja a mikro-körzeti intézményfenntartó társulások közötti együttműködést
e) Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
f) A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási törvényben megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki.
g) Segíti a kistérségben az óvoda-vezetői, iskola-igazgatói, óvoda-iskolaközi szakmai munkaközösségeket, szakmai napokat, konferenciákat szervez.
h) Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez.
i) Összehangolja, szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését.
j) Közreműködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását.
k) Egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében.
l) Ösztönzi a mikro-körzeti intézményfenntartói társulások létrehozását, segíti azok megszervezését.
m) Kistérségi közoktatási-nevelési adatbázist hoz létre.
A Társulás valamennyi önkormányzatára kiterjedően - a közoktatási törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése szerint - a közoktatási feladatra vonatkozóan kistérségi intézkedési tervet készíti.
Ezen feladatokat a Társulás a 2. számú mellékletben felsorolt önkormányzatok részére biztosítja. A 2. számú mellékletben nem szereplő önkormányzatok a feladat ellátására nem társultak.

6.2. Szociális alapellátási feladatok:
családsegítés
házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
közösségi ellátások
támogató szolgáltatás
nappali ellátás térségi szintű biztosítása.
Ezen feladatokat a társulás 3. számú mellékletben felsorolt önkormányzatok részére biztosítja. A 3. számú mellékletben nem szereplő önkormányzatok a feladatellátásra nem társultak.
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása a családsegítési feladat terén külön megállapodást köt Zalakaros Város Önkormányzatával.

6.3.„Gyermekjóléti alapellátási feladatok:
gyermekjóléti szolgáltatás
gyermekek átmeneti gondozása
térségi szintű biztosítása. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása külön megállapodást köt Nagykanizsa Város Önkormányzatával a gyermekek átmeneti gondozása feladatra, helyettes szülői feladatok ellátására.
Ezen feladatokat a társulás 6. számú mellékletben felsorolt önkormányzatok részére biztosítja. A 6.számú mellékletben nem szereplő önkormányzatok e feladat ellátásra nem társultak.

6.4. Nyilvános könyvtári feladatok:
Térségi könyvtári feladatok nyújtásának összehangolása.
Ezen feladatokat a társulás a 4. számú mellékletében felsorolt önkormányzatok részére biztosítja. A 4. számú mellékletben nem szereplő önkormányzatok e feladat ellátására nem társultak.

6.5. Belső ellenőrzési feladat
A Többcélú társulás a közigazgatási területén működő belső ellenőrzési társulások tekintetében szervező, összehangoló tevékenységet végez. A Többcélú Társulás a területén működő belső ellenőrzési társulások gesztor önkormányzataival a belső ellenőrzési feladatok ellátására megállapodást köt.
A Többcélú Társulás Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködési megállapodást köt. A megállapodásokat az Elnök írja alá.
Ezen feladatokat a társulás az 5. számú mellékletében felsorolt önkormányzatok részére biztosítja. Az 5. számú mellékletben nem szereplő önkormányzatok e feladat ellátására nem társultak.

6.6. Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok
Ezen feladatokat a Társulásban részt vevő valamennyi település önkormányzata részére biztosítja az 1. sz. melléklet szerint.


IV.
A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI
1. A tagsági jogviszony keletkezése:
1.1. A kistérséghez tartozó települési önkormányzat képviselő-testületei – kizárólagos jogkörükben minősített többséggel hozott - határozatban foglalt nyilatkozatban mondják ki a Többcélú Társulásban való részvételüket, csatlakozásukat. (belépés, csatlakozás)
A határozatban meg kell jelölni, hogy mely feladat és hatáskör, közszolgáltatás ellátásra kíván társulni az önkormányzat.
1.2. A Többcélú Társulás tagjai
- a társulási megállapodásban meghatározott térségi feladatra,
- külön megállapodásban ágazati / fakultatív feladatra társulnak
1.3. A Többcélú Társuláshoz a nagykanizsai kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei csatlakozhatnak.
A társuláshoz csatlakozni kívánó települési önkormányzat képviselő-testülete nyilatkozatát tartalmazó határozatát a társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületeinek, valamint Nagykanizsa Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának meg kell küldeni.
A nyilatkozatot tartalmazó határozatban ki kell mondani, hogy a csatlakozó
- jelen megállapodásban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el,
- meg kell jelölni a többcélú társulás által ellátandó feladatokat azzal, hogy a térségi területfejlesztési feladatokat társulás útján kívánja ellátni,
- a társulás működésével, a feladatellátással kapcsolatos a költségek, pénzügyi hozzájárulás teljesítését vállalja.
A csatlakozásról szóló döntést a csatlakozás tervezett időpontja előtt legalább 6 hónappal közölni kell a társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületeivel és a Társulási Tanáccsal.
A csatlakozás jóváhagyásáról a társulást alkotó települési önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel dönt.
2. A tagsági viszony megszűnése
2.1. A társulás tagja a társulási megállapodást a kötelezően vállalt három éves működési időtartam lejártát követően, 2007. december 31. hatállyal, a közoktatási feladatellátással kapcsolatos megállapodást 2007. június 30-i hatállyal mondhatja fel.
A felmondásról szóló - minősített szavazataránnyal meghozott - határozati döntést a tag legalább 6 hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás tagjaival, valamint a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulással közölni.
2.2. Amennyiben az adott feladat többcélú kistérségi társulásban történő ellátása három éven belül megszűnik – kivéve, ha a feladatot jogszabály szünteti meg -, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.
2.3. Amennyiben a Társulásból történő kilépés eredményeként az önkormányzatok vagy az érintett lakosság száma – a 65/2004. (IV.15.) Kormányrendelet 17. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az e rendeletben előírtaknál kevesebb, úgy a kilépő önkormányzat(ok) köteles(ek) a kilépő önkormányzatra – lakosságszám szerint – jutó támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten a központi költségvetésnek megfizetni.
2.4. A 6-7. pontok szerinti fizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64./B § (2) bekezdése szerint számított, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani.
2.5. A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával jelen megállapodásban meghatározott szavazataránnyal hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja azt a települési önkormányzat képviselő-testületét, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek ismételt felhívásra a megadott határidőben nem tesz eleget.
Fontos oknak minősül:
- a társulás tagja a pénzügyi hozzájárulást nem, vagy legalább két alkalommal nem határidőben utalja át;
- a képviselő-testület a társulás működéséhez szükséges döntési kötelezettségének, valamint az előzetes egyeztetésnek nem tesz eleget.
2.6. A tagsági jogviszony megszűnésekor a taggal el kell számolni.

V.
A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS SZERVEZETI RENDSZERE ÉS SZERVEINEK MŰKÖDÉSE
A Többcélú Társulás szervezetének, működésének, döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárási rendjének főbb szabályait jelen megállapodás, további, részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban a Társulási Tanács állapítja meg.
A társulás Szervezeti és Működési szabályzatát a Társulási Tanács fogadja el e megállapodás aláírását követő 3 hónapon belül.
1. A társulás szervei
A Társulási Tanács, a Tanács elnöke, a Tanács elnökhelyettesei, a Tanács bizottságai, a Jegyzői Kollégium, a társulás hivatali munkaszervezete.
A) Társulási Tanács
1. A Többcélú Társulás legfőbb, döntéshozó szerve a Társulási Tanács.
2. A Tanács gyakorolja a jelen társulási megállapodásban meghatározott, valamint a települési önkormányzatok képviselő-testületei által külön megállapodásban átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket.
3. A Tanács tagjai a társult települési önkormányzatok mindenkor hivatalban lévő polgármesterei.
4. A Tanács tagjának, a polgármesternek és helyettesének az alpolgármesterrel együtt az akadályoztatása, ill. távolléte esetén a helyettesítés rendjét a települési önkormányzat SZMSZ-e határozza meg.
A települési önkormányzat képviselő-testülete által helyettesítési, képviseleti joggal felhatalmazott képviselője a polgármestert megillető jogkörrel (teljes jogkörrel) rendelkezik, jogai és kötelességei azonosak a polgármester jogaival és kötelességeivel.
A helyettesítéssel, képviseleti joggal felhatalmazott képviselő felhatalmazó irat (szabályzat, határozat, kijelölő irat) bemutatását, átadását követően járhat el.
5. A Társulási Tanács a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el.
6. A Társulás legfőbb szerve a társult önkormányzatok polgármestereiből álló taggyűlés. A taggyűlés a Társulás hatáskörébe tartozó bármely ügyben dönthet. A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van, és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésen jelen lévő minden tag köteles szavazati jogával élni (igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tenni). Nem szavazhat az a tag, aki személyében érintett adott kérdésben.

B) Társulás Elnöke
(Társulási Tanács Elnöke)
1. A társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ.
2. Az elnök személyére a társulási tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelölté váláshoz a jelen lévő tagok egynegyedének szavazata szükséges.
3. A Tanács elnöke képviseli a Többcélú Társulást. Távolléte és akadályoztatása esetén a társulás képviseletét az elnök általános helyettesítésére kijelölt elnökhelyettes látja el.
4. A Társulási Tanács Elnöke önállóan és korlátozás nélkül képviselheti a Társulást.
C) Társulás Elnökhelyettesei
1. A Többcélú Társulás az elnök mellett 2 elnökhelyettesi tisztséget létesít.
2. A Társulási Tanács az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai sorából általános elnökhelyettest választ. Az általános elnökhelyettes az elnök távolléte esetén önállóan jogosult eljárni és a Társulást képviselni.
3. Az elnökhelyettes személyére a társulási tanács elnöke tehet javaslatot.
4. Az elnököt akadályoztatása és távolléte esetén az általános elnökhelyettes, az általános elnökhelyettes távolléte esetében az elnökhelyettes helyettesíti.
5. Az elnökhelyettesek megválasztásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a társult tagok – székhely polgármesterrel együtt számított – szavazatainak több mint felét.
D) Elnökség
1. A taggyűlés –tagjai sorából, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással – 9 tagú Elnökséget választ.
Az Elnökség tagjai: Elnök, Általános elnökhelyettes, Elnökhelyettes, hat Elnökségi tag.
Az első Elnökségi tagok megbízatása a soron következő önkormányzati választásokig szól. A továbbiakban az Elnökség megbízatása 4 évi időtartamra (az önkormányzati ciklusok időtartamára) szól. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók. Az Elnök és az Elnökség tagjai visszahívására a taggyűlés a tagok 50%+1 fő szavazatával jogosult.
2. Az Elnökség kéthavonta ülésezik, és évente legalább 6 ülést tart. Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az Általános Elnökhelyettes hívja össze, 8 napos időközzel, általában írásban, a tervezett napirendi pontok feltüntetésével. Az Elnökség ülései rövid úton (telefon, fax, e-mail stb.) is összehívhatók. Az Elnökség üléseire meg kell hívni a Pénzügyi Bizottság és a Felügyelő Bizottság elnökét is. Az Elnökség üléseiről is jegyzőkönyvet kell készíteni az ülést követő 15 napon belül. Az Elnökség döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv kivonatokat további 8 napon belül meg kell küldeni a Társulás tagjainak.
3. Az Elnökség:
- irodavezetőt foglalkoztathat, szükség esetén-, illetve ilyen feladatok ellátására munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyt/megbízásos jogviszonyt létesíthet;
- 600.000,-Ft/azaz Hatszázezer forintos összeghatárig a Társulás nevében kötelezettséget vállalhat;
- a mindenkori költségvetésben meghatározott összeghatárig társulási pályázatok benyújtásához kötelezettséget vállalhat;
- 300.000,-Ft/azaz Háromszázezer forintos összeghatárig az Elnök önállóan vállalhat kötelezettséget, az Elnökségnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel;
- Az Elnökség a taggyűlés megbízása és felhatalmazása alapján bármely ügyben eljárhat.
4. Az Elnökség a Társulási Tanácsnak évente beszámolni köteles.
E) Bizottságok
1. A Társulási Tanács egyes feladatainak ellátására, döntéseinek előkészítésére, végrehajtásának szervezésére eseti vagy állandó bizottságot hozhat létre.
2. A Társulási Tanács az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
2.1. Felügyelő Bizottság
A Társulási Tanács öttagú felügyelő bizottságot választ. A bizottság elnökét és négy tagját a taggyűlés 4 évi időtartamra legfeljebb az általános önkormányzati választásokig választja. A bizottság elnöke és tagjai újraválaszthatók. A bizottság elnökét és tagjait a taggyűlés a tagok több mint 50%-ának szavazatával választja meg és hívhatja vissza.
A bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társulás, a társulás elnöke, elnöksége és Pénzügyi Bizottsága, hivatali munkaszervezete működését, vizsgálja tevékenysége szabályszerűségét.
A Felügyelő Bizottság tagja a Társulási Tanács elnöke és elnökhelyettese, elnökség tagja valamint a Pénzügyi Bizottság elnöke és tagja nem lehet.
A Felügyelő Bizottság tagja kötelezettségei megszegéséért, a Társulásnak okozott kárért a Polgári jog szabályai szerint felel, kivéve, ha a határozat vagy az intézkedés ellen tiltakozott. A bizottság tagjai a Társulás ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni.
A bizottság tevékenységéről a Társulási Tanácsnak évente írásban beszámol.
2.2. Pénzügyi Bizottság
A Társulási Tanács öttagú Pénzügyi Bizottságot választ. A Pénzügyi Bizottság elnökét és tagjai több mint felét a társulási tanács tagjai közül kell választani.
A bizottság elnökét és négy tagját a társulási tanács 4 évi időtartamra legfeljebb az általános önkormányzati választásokig választja. A bizottság elnöke és tagjai újraválaszthatók. A bizottság elnökét és tagjait a taggyűlés a tagok több mint 50%-ának szavazatával választja meg és hívhatja vissza.
A bizottság az ügyrendjét saját maga állapítja meg.
A bizottság fő feladata, hogy ellenőrizze a Társulás és szervei pénzügyi tevékenységét, gazdálkodásának törvényességét. Előzetesen véleményezze, illetve megtárgyalja az éves költségvetést és a zárszámadást, ellenőrizze a Társulás által létrehozott területfejlesztési alap felhasználásának szabályszerűségét.
A Pénzügyi Bizottság tagja a Társulási Tanács elnöke és elnökhelyettese, elnökség tagja valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja nem lehet.
A Pénzügyi Bizottság tagja kötelezettségei megszegéséért, a Társulásnak okozott kárért a Polgári jog szabályai szerint felel, kivéve, ha a határozat vagy az intézkedés ellen tiltakozott. A bizottság tagjai a Társulás ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni.
A bizottság tevékenységéről a Társulási Tanácsnak évente írásban beszámol.
2.3. Eseti munkabizottság
Az eseti munkabizottság feladatát, tagjainak számát, összetételét a létrehozó határozatban a Társulási Tanács határozza meg.
Az eseti bizottság működésének, eljárásának rendjére vonatkozó főbb szabályokat a Tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.
A bizottság tagjait a Társulási Tanács választja meg. A bizottság tagjaira a Tanács tagjai tehetnek javaslatot. A bizottság elnöke a Tanács tagjai sorából e feladatra választott tag lehet.
Az elnök a bizottság véleményéről, javaslatáról a Tanács elnökét írásban tájékoztatja.
A bizottság tagjainak megválasztásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a társulás tagjai szavazatainak több mint felét.
Bizottság elnöke és tagja a társulás elnök és elnökhelyettese nem lehetnek.
F) A társulás munkaszervezete
1. A Társulási Tanács a társulás feladatainak ellátása érdekében integrált hivatali és munkaszervezetet (Társulási Irodát) működtet, amelyet az irodavezető irányít.
A Társulási Tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a Társulási Tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete közreműködésével látja el.
Az integrált szervezeti keretek között működhetnek a minisztériumok és területi szerveik kistérségben feladatot ellátó munkatársai az Együttműködési Megállapodásokban foglaltak szerint.
2. A munkaszervezet a Társulási Tanács elnöke közvetlen irányítása alatt áll. Az irodavezető és az iroda dolgozói felett a munkáltatói jogokat a munkaviszony létesítése, megszűntetése és a munka díjazása tekintetében a Társulási Tanács Elnöksége gyakorolja.
3. A Tanács egyes feladatainak ellátását – külön (feladat-ellátási) szerződés keretében - közhasznú társaság közreműködésével is elláthatja.
4. Az iroda gondoskodik a Társulás minden adminisztrációs feladata ellátásáról, a taggyűlések előkészítéséről, a jegyzőkönyvek elkészítéséről és őrzéséről. A Társulás tagjaival, és a Társulás célja szerint érintett szervezetekkel és támogatókkal való kapcsolattartáson keresztül a pályázatok elkészítésében való közreműködésen túl az önálló pályázatok benyújtásáig. Az iroda egyes dolgozóinak feladatait részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek elkészítése a Társulás Elnökének feladata.
5. A hivatali szervezet feladatait részletesen a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza
G) Jegyzői Kollégium
1. A kollégium szakmai, véleményező, javaslattévő szerv, tagjai a Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok jegyzői.
2. A kollégium tevékenységét annak elnöke koordinálja, szervezi. A kollégium elnöke a térség központi település Nagykanizsa Megyei Jogú Város Jegyzője.
3. A Társulási Tanács a döntés-előkészítés, végrehajtás szervezésének folyamatába szükség esetén bevonja a kollégiumot.
4. A Társulási Tanács egyes napirendjeinek megtárgyalása során együttes ülést tarthat a kollégiummal.
5. A Kollégium a Tanács felkérésére közreműködik a döntés-előkészítésben, a döntések végrehajtásában.
2. Társulási Tanács működési szabályai
1. A Társulási Tanács alakuló ülését a térségközpont polgármestere hívja össze és vezeti.
2. Az alakuló ülés napirendjére a térségközpont polgármestere tesz javaslatot.
3. Az alakuló ülés kötelező napirendjei:
- a tisztségviselők megválasztása;
- a társulás szervei tagjainak megválasztása;
- a társulási megállapodás felülvizsgálata.
4. A Társulási Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
5. Szavazni személyesen vagy a helyettesítés rendje szerint helyettes, ill. felhatalmazott képviselő útján lehet.
6. A Társulási Tanács döntését ülésén nyílt szavazással, határozati formában hozza meg.
7. A Tanács ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása ill. távolléte esetén az ülést az általános elnökhelyettes hívja össze és vezeti.
8. A Tanács ülését össze kell hívni:
- szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal;
- a társulási megállapodásban vagy a Tanács által meghatározott időpontban;
- a társulási tagok egynegyedének - napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül;
- a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül;
- a Felügyelő Bizottság kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül.
9. A Tanács ülése nyilvános.
10. A Tanács zárt ülésére a Tkt. 7§ (5) bekezdését kell alkalmazni.
11. A Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre az Ötv.-nek a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet az Elnök és Tanács által felhatalmazott tagja írja alá.
A Tanács elnöke a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a társulás tagjainak és a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalnak.
12. A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van, és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát.
13. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak felét, és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.
A minősített többséghez a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazat szükséges, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatinak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.
14. Minősített többség szükséges:
- a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő - pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához;
- a Tkt. 7 § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;
- a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adásához, illetőleg visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához;
- a kistérség területfejlesztési koncepciójának illetve az ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programjának elfogadásához;
- a meghirdetett központi és regionális pályázatoknak és az illetékességi területéről pályázatokkal és az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatos véleménynyilvánításhoz;
- a helyi önkormányzatokkal és az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására kötött megállapodás jóváhagyásához;
- a társulás megszüntetéséhez;
- a társulási megállapodás módosításához;
- a társult tagok hozzájárulásának megállapításához;
- továbbá abban az ügyben, amit a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz.
15. A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
- a társulási megállapodás jóváhagyásához
- a társulási megállapodás módosításához
- a társulás megszüntetéséhez
- a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.
16. Az egyes ágazati feladatok ellátásához kapcsolódó ügyekben a döntéshozatal során kizárólag az adott ágazati feladatok ellátásában együttműködő – e megállapodás 2. 3. 4. 5. számú mellékleteiben felsorolt – települési önkormányzatok képviselői szavazhatnak.
17. Tájékoztatási kötelezettség:
17.1. A Tanács tagjai a társulás térségi feladatellátásáról, a Tanács munkájáról, a tanácsban képviselt álláspontjáról a települési önkormányzat képviselő-testületének évente kétszer tájékoztatást adnak.
17.2. A Tanács Elnöke a tagtelepülések képviselőtestületei részére önkormányzati ciklusonként egyszer beszámol a társulási cél megvalósulásáról, a társulási megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
3. A társulás egyéb szerveinek működési szabályai
1. A bizottság, a jegyzői kollégium határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
2. Üléseit az elnök hívja össze. Összehívásukat tagjai a tárgyalandó napirend témájának megjelölésével kezdeményezhetik.
3. Döntési formájuk: javaslat, ajánlás, amelyet a jelen lévő tagok egyszerű többségi szavazatával hoznak meg.
4. A társulási megállapodásba foglalt főbb működési szabályok mellett a további szabályokat a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
VI.
A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
A társulás tagjának jogai
1. A társulás tagja részt vehet a társulás tevékenységében, céljainak, feladatainak meghatározásában, a szervezeti és működési szabályzat megalkotásában, a társulás szervezetének kialakításában.
2. A Társulási Tanács tagja választhat és választható a társulás egyes szerveibe, tisztségeire.
3. Teljes joggal képviseli a települési önkormányzat érdekeit.
4. Igényelheti a társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött.
5. Javaslatot tehet a - tagsági jogosultságának megfelelően – társulást érintő bármely kérdésben.
6. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat intézhet a társulás tisztségviselőihez, szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a társulás tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül írásban kötelesek választ adni. Betekinthet a társulás dokumentumaiba, irataiba.
7. Joga van a kisebbségi véleményének fenntartására, kérésére a véleményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
8. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből.
A társulás tagjának kötelessége
1. A társulási megállapodásban és a társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak betartása.
2. Részt venni a társulás szerveinek ülésén, azok munkájában, a társulási célok és feladatok közös megvalósításában.
3. A társulás határozatainak végrehajtása.
4. A társulás működéséhez, feladatellátáshoz szükséges adat- és információszolgáltatás.
5. Befizetési kötelezettségek teljesítése.

VII.
A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI, VAGYONI ALAPJA
1. A társulás pénzügyi forrása:
A Többcélú Társulás működésének és feladatai ellátásának fedezetét
1. települési önkormányzatok által a társulásnak átadott normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások;
2. saját bevétel (települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásai);
3. központi költségvetési pénzeszköz:
- állami támogatás
- állami költségvetési hozzájárulás;
4. egyéb bevételek
biztosítják.
2. A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a Többcélú Társulás működési költségeihez, valamint a megállapodásban meghatározott feladat ellátásának költségeihez lakosságszámuk, illetve a feladatellátásban történő részvétel arányában járulnak hozzá. (pénzügyi hozzájárulás)
3. A működés és a feladat ellátás költségeit, a pénzügyi hozzájárulás összegét a Tanács állapítja meg költségvetési évenként.
4. A pénzügyi hozzájárulás befizetésének teljesítése költségvetési évenként az alábbiak szerint történik:
- az első részlet április 15-ig;
- a második részlet szeptember 15-ig;
- illetve a feladatellátáshoz illeszkedve, mely a költségvetés elfogadásakor rögzítésre kerül.
Amennyiben a tagönkormányzat a Társulási hozzájárulást a fentiekben meghatározott határidőig nem teljesíti, az a Társulási Tag tagsági jogait nem gyakorolhatja.
5. A befizetés átutalással történik a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása bankszámlájára.
6. Forrásgyűjtés, forráskoordináció:
A kistérség működési és fejlesztési szükségleteihez, programjai, tervei megvalósításához helyi, térségi, központi, nemzetközi forrásokat tárhat fel, forrásokat gyűjthet.
A forráskoordináció kiterjed: a pályázati célokat szolgáló források számbavételére, a pályázatok összegyűjtésére, a pályázatok adatairól nyilvántartást vezetésére.
7. Pályázati forrás:
A Tanács pályázatot nyújthat be a kistérség működéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez.
8. A kistérségi feladatellátás érdekében a Belügyminisztérium által kiírt „A többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatása” című pályázati kiírásból kapott támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – ingatlanvagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthető el, kivéve ha:
a) az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé és az abból származó ellenértéket a többcélú kistérségi társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelőzően az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy
b) az adott közszolgáltatás kistérségi szintű ellátásának megszűnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
9. A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha
a) a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont a beruházás időtartama alatt vagy az aktiválást követően – ingatlanvagyon esetében tíz éven, más vagyon esetében öt éven belül – elidegenítik, ide nem értve a 4. pontban foglaltakat;
b) a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel.
10. Költségvetési pénzeszköz:
A Többcélú Társulás működéséhez és a kistérségi programok, tervek megvalósításához, a feladatellátásához költségvetési/kormányzati hozzájárulást igényel.
A társulás keretében ellátandó egyes feladatok ellátásához költségvetési kiegészítő normatív támogatást igényel.
11. A Többcélú Társulás költségvetése:
A Tanács megállapítja a társulás éves költségvetését és gondoskodik annak végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a források hatékony felhasználását, évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, gazdálkodásáról.
A települési önkormányzat képviselő-testülete a Többcélú Társulás költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan költségvetési határozatban állapítja meg. A költségvetés végrehajtásáról a társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik.
VAGYONI VISZONYOK
1. A Többcélú Társulás vagyonának köre:
- a feladatellátáshoz átadott vagyon;
- a társulási beruházások, fejlesztések révén létrejövő vagyon és annak szaporulata;
- pályázati úton megszerzett vagyon;
- egyéb vagyon.
2. A társulás vagyonának részét képezi a társulás döntésével szerzett, valamint a társulás tevékenysége révén keletkezett vagyon, illetve az egyes alapító önkormányzatok által átadott vagyontárgyak.
3. A társulás megszűnésekor a vagyon felosztása az előző évi tagi hozzájárulás arányában történik.
4. A tulajdonosi rendelkezési jogok gyakorlása:
A tulajdonnal való rendelkezési jogot a Társulási Tanács gyakorolja.
5. Pénzügyi felügyeleti, ellenőrzési rendszer:
A gazdálkodás biztonságáért, szabályszerűségéért a Társulási Tanács felelős.
A Tanács a gazdálkodás szabályszerűségének felügyeletére 5 fős Pénzügyi Bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a Tanács választja meg tagjai sorából.
Feladata: a társulás és szervei költségvetésének figyelemmel kísérése.
VIII. FEJEZET
A Területfejlesztési Alap /TEFA/ létrehozása, igénybe vételének módja
1. A Társulás tagjai összhangban a Megyei Területfejlesztési Tanács céljaival a társulási Megállapodásban kitűzött célok megvalósítására, - így különösen: - infrastrukturális beruházások, közmű, út, stb.; - önkormányzati intézményfejlesztés, felújítás
érdekében Területfejlesztési Alapot (TEFA) hoznak létre. Az Alapból a tagok részére visszatérítendő kamatmentes támogatás nyújtható.
A támogatást tagönkormányzatok pályázataik önrészének kiegészítéséhez vehetik igénybe. A támogatás összege a szükséges önrész maximum 50%-a, de legalább minimum 500.000.-Ft lehet. Az elbírálásnál előnyt élveznek a több települést érintő beruházások, illetve azon települések melyek még nem részesültek támogatásban. A támogatás maximum 4 évre folyósítható, amelyből 1 év türelmi idő kérhető, de a támogatás visszafizetése a folyósítástól számított 4 éven belül esedékes.
2. A TEFA támogatást nem lehet működési költségekre igénybe venni és felhasználni.
3. A Területfejlesztési Alapba a társulási tanács által megállapított évi 50.000.-Ft/település összeget köteles elhelyezni minden tag ( alap visszapótlása). A befizetés minden évben április 30.-ig esedékes. A visszapótlandó összeghez minden évben hozzáadódik az előző évi kamat összege. Hozzáadódhat még az előző évi pénzmaradvány egy része is, ha a közgyűlés úgy dönt. Amely település a TEFA alaphoz nem járul hozzá ( nem fizeti a 50.000.-Ft/település/év összeget) az nem is részesülhet belőle.
Az 50.000.-Ft/település / évhozzájárulást 4 éven belül kell fizetni, míg az alap összege el nem éri a 10 Millió Ft-ot, azután az Alap szabályai felülvizsgálatra kerülnek.
4. Az évi hozzájárulási összeget a tagok a Társulás által megadott számlaszámra, átadott pénzeszközként utalják át. Az alapba történő befizetés határideje minden év április 30.-a.
5. A TEFA felosztható része: évente minimum 2.500.000.-Ft, maximum a rendelkezésre álló alap 50%-a. A felosztható összegről a Társulás közgyűlése évente a költségvetés tárgyalása során dönt.
6. Az Alapból való támogatás odaítélésére a héttagú TEFA Bizottság jogosult. A TEFA Bizottság Elnökét a tagjai közül választja. A bizottságba 1 főt delegál a Zala Megyei Önkormányzat, 6 főt a társulás tagjai delegálnak.
7. A TEFA Bizottság tagjainak megbízatása 4 évre szól. A TEFA Bizottság tagjai az elnök kezdeményezésére visszahívhatók. A TEFA Bizottság a saját működési rendjét a megalakulást követő első ülésén maga állapítja meg . A bizottság csak akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatait 2/3-os szótöbbséggel hozza.
8. Az Alapból való igénylés rendje:
A/ A TEFA bizottsághoz kell benyújtani a kidolgozott pályázatot 1. példányban a költségvetéssel együtt, az igényelt kölcsön mértékére és a támogatás igénylése indokaira való hivatkozással A bizottság ígérvényt ad a pályázónak, amennyiben nyer a pályázata, akkor a támogatási szerződés megkötése után a pénzt is átutalja. Támogatás csak nyertes pályázathoz folyósítható. A pályázatok elbírálásánál előnyt élvez az a település, amely minden évben rendszeresen fizeti a hozzájárulást.
B/ Az Alap igénybevételi pályázat és elbírálás határidejét a TEFA bizottság az adott évben a mindenkori pályázati kiírásokhoz igazodva állapítja meg. A pályázatokat a bizottság bontja fel az elbírálás előtt. Egy település egy évben csak egy pályázatot nyújthat be.
IX.
KAPCSOLATI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZER
1. A Tanács feladatellátása körében kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatok képviselő-testületeivel, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, egyéb társulásaival.
2. A Tanács kapcsolatot tart és együttműködik a kistérségben működő, a kistérség fejlesztésében érdekelt gazdasági, társadalmi, és szakmai érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
3. A Társulási Tanács folyamatosan kapcsolatot tart a kistérségben működő közigazgatási szervekkel, intézményekkel.
X.
A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE
1. A társulás megszűnik:
- a társulás valamennyi tagja kimondja megszűnését,
- a bíróság jogerős döntése alapján,
- a társulás tagjainak száma egyre csökken.
- a Tkt. 1 § ( bekezdésben foglaltak fennállása esetén.
2. A társulás tagjai a társulási megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított 60 napon belül döntenek.
3. A társulás tagjai a kilépéskor és a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.
4. A társulás megszűnése esetén a társulás tagjai a közös vagyont a társulás működtetéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás arányában osztják fel.
XI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A jelen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezései, a területfejlesztés a területrendezésről szól 1996. évi XXI. Törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezései az irányadóak.
2. A jelen Társulási Megállapodás a Többcélú Társulást alkotó valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyó határozatával, annak időpontjával válik hatályossá.
3. A Társulási Megállapodás mellékleteit képezik:
- a Többcélú Társulás tagjainak Jegyzéke (1. sz. melléklet)
- a Többcélú Társulás egyes feladatokra társult tagjai (2., 3., 4., 5. sz. melléklet)
4. A Társulási Megállapodás függelékét képezik:
- a Többcélú Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata
- az egyes feladatellátásra kötött külön megállapodások.
5. A Tanács elnöke a Társulási Megállapodás mellékletét és függelékét képező dokumentumokat megküldi a társulás tagjainak.
6. Jelen társulási megállapodás alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám az irányadó.
7. Kistérség: területfejlesztési-statisztikai kistérség.
8. A Többcélú Társulás tagjai egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodásból eredő, a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között, tárgyalásos úton, konszenzusos módon kívánják rendezni.
A bírói út igénybevételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre, megegyezésre.
A jogvita eldöntésére a Zala Megyei Bíróság illetékességét kötik ki.
Nagykanizsa,

Z á r a d é k:
A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulási Megállapodást határozataikban jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként fogadták el.
Települési Önkormányzat Képviselő-testülete: Jóváhagyó határozat száma:
Alsórajk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2005. (III.30.) sz. határozat
Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2005. (IV.04.) sz. határozat
Belezna Község Önkormányzat Képviselő-testülete 27/2005. (IV.04.) sz. határozat
Bocska Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (IV.04.) sz. határozat
Börzönce Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (IV.04.) sz. határozat
Csapi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2005. (IV.04.) sz. határozat
Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 27/2005. (IV.05.) sz. határozat
Felsőrajk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2005. (III.24.) sz. határozat
Fityeház Község Önkormányzat Képviselő-testülete 26/2005. (III.31.) sz. határozat
Fűzvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2005. (IV.04.) sz. határozat
Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2005. (IV. 05.) sz. határozat
Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2005. (IV:04.) sz. határozat
Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2005. (III.17.) sz. határozat
Gelsesziget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2005. (IV.01.) sz. határozat
Hahót Község Önkormányzat Képviselő-testülete 36/2005. (IV.05.) sz. határozat
Homokkomárom Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2005. (III.31.) sz. határozat
Hosszuvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2005. (IV.04.) sz. határozat
Kacorlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (IV.04.) sz. határozat
Kerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2005. (IV.04.) sz. határozat
Kilimán Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2005. (III.31.) sz. határozat
Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2005. (IV.04.) sz. határozat
Liszó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2005. (III.23.) sz. határozat
Magyarszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2005. (III.30.) sz. határozat
Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2005. (IV.01.) sz. határozat
Miháld Község Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2005. (IV.04.) sz. határozat
Murakeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2005. (IV.05.) sz. határozat
Nagybakónak Község Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2005. (IV.04.) sz. határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 79/2005. (III.29.) sz. határozat
Nagyrada Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2005. (IV.04.) sz. határozat
Nagyrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2005. (IV.04.) sz. határozat
Nemespátró Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2005. (IV.04.) sz. határozat
Orosztony Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2005. (III.31.) sz. határozat
Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2005. (IV.04.) sz. határozat
Pölöskefő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2005. (IV.05.) sz. határozat
Pötréte Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2005. (III.24.) sz. határozat
Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (IV.05.) sz. határozat
Sormás Község Önkormányzat Képviselő-testülete 25/2005. (IV.05.) sz. határozat
Surd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 25/2005. (IV.01.) sz. határozat
Szepetnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete 41/2005. (IV.05.) sz. határozat
Újudvar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2005. (IV.04.) sz. határozat
Zalakaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete 51/2005. (IV.04.) sz. határozat
Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 25/2005. (III.29.) sz. határozat
Zalamerenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2005. (III.30.) sz. határozat
Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2005. (IV.04.) sz. határozat
Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2005. (III.31.) sz. határozat
Zalaszentbalázs Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (IV.04) sz. határozat
Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (III.30.) sz. határozat
Zalaújlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2005. (IV.04.) sz. határozat

A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzat képviselő-testülete nevében a Társulási Megállapodást aláírásával látta el:


elnök

A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzat képviselőtestülete nevében a Társulási Megállapodás aláírásával látta el:

Települési Önkormányzat
Képviselő testülete nevében: Polgármester Jegyző


Alsórajk Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kovács András Kálócziné Éberling Márta


Balatonmagyaród Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Németh Zoltán Göncziné Majoros Ildikó


Belezna Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Pécsi József Makárné Bognár Györgyi mb.


Bocska Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Pintér Péter Gál István


Börzönce Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Szabó Károly Gál István


Csapi Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Dr. Tóth László Szabó Lászlóné mb.


Eszteregnye Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kele Istvánné Pintér Csilla


Felsőrajk Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Vígh László Katona József


Fityeház Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Takács József Hervai Edit

Fűzvölgy Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Schmidt István Pintér Csilla


Galambok Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kiss Tóth László Bohár Józsefné


Garabonc Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Koma László László Árpád


Gelse Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Rácz József Pölöskei Györgyné


Gelsesziget Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Magyar Győző Pölöskei Györgyné


Hahót Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kámán Péter Dencsné Müller Mónika


Homokkomárom Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Papné Szabó Mónika Kanzsalics Eszter


Hosszúvölgy Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kele Lászlóné Pintér Csilla


Kacorlak Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Magyar Zsolt Gál István


Kerecseny Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Réti Alfréd Kálócziné Éberling Márta

Kilimán Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Bársony Károly Pölöskei Györgyné


Kisrécse Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Milei Vince Gócza Tibor


Liszó Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Godena József Dr. Kelemen Marcell


Magyarszentmiklós Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Németh Lajos László Ferencné


Magyarszerdahely Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Marczin György László Ferencné


Miháld Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Mándó Tibor Dr. Szekeres András


Murakeresztúr Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Pávlicz Lajos Hervai Edit


Nagybakónak Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Hegedűs István Szabó Lászlóné mb.


Nagykanizsa Megyei Jogú Város
Önkormányzati Közgyűlése
Litter Nándor Dr. Kelemen Marcell


Nagyrada Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kiss János László Árpád

Nagyrécse Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Hegedűs György Szabó Lászlóné mb.


Nemespátró Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Gilicze Sándor Gigler Ildikó


Orosztony Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Szőllősi Tiborné Dr. Pető Barnabás


Pat Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Pintér Lajos Dr. Szekeres András


Pölöskefő Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Kánnár Antal Csizmadia Istvánné


Pötréte Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Cseke László Katona József


Sand Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Györek László Gócza Tibor


Sormás Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Póczai Zoltán Kanzsalics Eszter


Surd Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Dezső János Szendrődi Gabriella


Szepetnek Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Grabant János Gaál Mónika

Újudvar Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Gregor Tiborné László Ferencné


Zalakaros Város
Önkormányzati Képviselőtestülete
Szirtes Lajos Kiss Mihály


Zalakomár Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Varga Miklós Vörösné Joó Zsuzsanna


Zalamerenye Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Stankovics Ferenc Kiss Mihály


Zalasárszeg Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Nagy Gábor Gócza Tibor


Zalaszabar Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Varga Dezső Dr. Pető Barnabás


Zalaszentbalázs Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Molnár Mihály Gál István


Zalaszentjakab Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Molnár József Bohár Józsefné


Zalaújlak Község
Önkormányzati Képviselőtestülete
Szabó József Szabó Lászlóné mb.

Letöltés: tarsulasi_megallapodas(mod)_2006_01_23hatalyos.doc
 
/1